A Háziréti horgásztó, ez a 26 hektáros vízfelülettel rendelkező, a horgászok által igen kedvelt horgászvíz, ma már 24 éve nyújt tartalmas szórakozást az idelátogatók számára.
A megnyitás előtti évben már folytak a telepítések, így igen szép számmal található a tározóban a kapitális méretű halakból is.
A 2009-es évben 581q pontyot, 96q amurt, 100q vegyes fehér halat (balatoni és tiszai keszeget, kárászt), valamint 150kg süllőivadékot helyeztünk ki a tóba.
Több alkalommal telepítettünk 5-20kg súlyú nagytestű pontyot is, októberben 20q 7 és 16 kg közötti pontyot helyeztünk a tározóba.
A telepítés a visszafogás mértékében folyamatos, hogy eredményes horgászatot tegyünk lehetővé egész évben. Az állandó halmennyiség 250-350q között mozog.
Horgászaink kényelmét szolgálja a halőrház mellett található "Tó büfé", melyben horgászcikkeken és csalikon kívül étel és ital is kapható.
Megközelítés:
A Háziréti horgásztó Budapest felől a 10-es úton a Solymári leágazás után, Pilisvörösvár előtt helyezkedik el.
A tóhoz a 10-es útról a lekanyarodást jobb kéz felé „Házréti horgásztó" tábla jelzi a 15. kilométerkőnél.
A parkolás ingyenes a tó bejáratánál található parkolóban.
A horgászállások csak gyalog közelíthetőek meg, kivéve az igazoltan mozgássérült horgászoknak, nekik a gépjárművel megközelíthető állásokhoz engedélyezett a vízparti parkolás.
A Halőrháznál lehetőség van húzóskocsi bérlésére, így a távoli horgászhelyek is kényelmesebben megközelíthetők.
Vendéghorgászaink is, a völgyzáró gát kivételével bárhol horgászhatnak, a stégeket is használhatják, nem teszünk különbséget a tagok és vendégek között, érkezési sorrendben foglalhatják el a kívánt horgászhelyeket.
A partról való horgászatra mintegy öt kilométeres szakasz áll rendelkezésre, ez kb. 400 horgászállást jelent.
További infó: www.haziretito.hu
BUDAKALÁSZI KAVICSBÁNYATÓ
Néhány mondat a tavak keletkezéséről és a horgászegyesület alakulásáról.
A mai 11-es út és a Duna közötti területen valaha bolgár kertészek termeltek zöldségféléket.
Az 1940-es évek kezdetén a környék településének lakói kezdtek az építkezéseikhez homokot, illetve kavicsot bányászni. Így keletkeztek az első kisebb-nagyobb (30-70 méteres) gödrök, melyek az idő folyamán megteltek talajvízzel. Az így kialakult kis tavak első „telepítése" az 1965-ös dunai árvíznek köszönhető.
A kavics üzemszerű kitermelését az ÓBUDA MGTSZ 1964-ben kezdte, ez még kezdetben csak felszíni bányászat volt és 1968-tól indult a tényleges mély bányászat, mely napjainkban is tart, s várhatóan 2012-ig tartani fog. A ma már gátakkal szabdalt tórendszer 136 hektár területű. A víz mélysége 1.5 - 8 m között váltakozik, melynek minősége kiváló, ezért halállományának íze a legjobbak között van, ha nem a legjobb.
Egyesületünk 1978-ban alakult. Tagságát az ÓBUDA T.SZ Sportkör tagjai, továbbá zömmel a T.SZ. dolgozói adták, és így alakult meg az ÓBUDA T.SZ. Horgászegyesület -későbbi nevén az ÓBUDA MGTSZ. Horgászegyesületet Az egyesület célja a T.SZ. dolgozóinak a szabadidős és sport tevékenységének segítése volt. Sajnos azóta már nagyon sok alapító tagunk az örök horgászmezőkről figyeli a mai utódok tevékenységét.
A rendszerváltozás magával hozta az MGTSZ átalakulását, mely jelenleg Szövetkezetként működik. A horgász egyesület tagsága kezdetben döntően T.SZ dolgozókból állt, ez később változott, ma már nagyon kevés tagunk van aki a Szövetkezetben dolgozik és a tagságunkat nagyrészt a környék településeinek lakói adják. Az 1980-as, 1990-es években az egyesülethez tagként való bejutás gyakorlatilag kihalásos alapon történt, ebben az időben a taglétszám kb. 500-600 fő volt.
Az eredetileg 3 nagy tóból álló vizek rendszeres telepítése 1978-tól számítva folyamatos. Ekkor még a telepítés célzatossága miatt megkülönböztettünk „Amuros", -„Pontyos" - illetve „Kárászos" tavat. A tavak keletkezési sorrendjében a legöregebb tavunk az amuros tó, ezt követte a pontyos, majd a kárászos tó. A parton sok helyen nádas található, mely kiváló életteret biztosít a különféle vízi madaraknak. A vízpart néhol meredek, agyagos ezek a helyek a parti fecskék kedvelt fészekrakó helyei.
Bányaművelési szempontok miatt a tavak közti gátakat átvágták, így a tórendszer gyakorlatilag gátakkal szabdalt, egybefüggő vízterület lett. Ennek ellenére tavaink (tórészeink) elnevezése változatlanul „Amuros", -„Pontyos" - „Kárászos" maradt.
